Mik az iskolaérettség kritériumai:

Kulcsár Mihályné A tanulás öröm is lehet c. könyvében a következő dolgokban látja a zökkenőmentes iskolakezdés, az örömteli írás-, olvasástanulás feltételeit, illetve ezek hiányában utal a tanulási zavar lehetőségére: 

Testi fejlettség: Hat éves korára egy átlagos gyermek kb. 120-130 cm magas és 20-22 kg súlyú. Megkezdődik a fogváltás, mely az idegrendszer érettségéről ad tájékoztatást, az iskoláskor kezdetét jelenti.

Ép érzékszervek: Az írás, olvasás tanulásához nélkülözhetetlen a jól működő látás és hallás.

Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés: A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást, visszafogja a fejlődést, a kudarcélmény a lelki feltételeket rontja. A nehézkes ceruzakezelés sok energiát emészt fel, hamarabb elfárad az író gyermek.Az elemi mozgások összerendezettsége: E mozgások (pl: kúszás, mászás, szökdelés...) pontatlan, hibás kivitelezése az idegrendszer éretlenségére utalnak, ami megnehezíti az olvasás, írás tanulását (lásd fentebb Delacato nézetei).

Jó egyensúlyérzék: Bizonytalansága idegrendszeri rendellenességre utal, tanulási nehézséget, figyelemkoncentrációs problémát, magatartási zavart okoz.

Pontos finommozgások: A vállövnek, csuklónak, ujjaknak, mozgékonyaknak, függetleneknek kell lenniük. A jól irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak. A beszédmozgás is finommozgás.

Keresztcsatornák: Biztosítja, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. A fejbiccentő izmok és a mimikai izmok mozgásainak is függetlennek kell lennie egymástól. Ha ez nem történt meg, nehezített az írástanulás: a gyermek nem csak a kezével ír, hanem a lába, a nyelve, az egész teste követi a kéz mozgását. Az akaratlan, fölösleges mozgások sok energiát emésztenek fel.

Testséma: A hiányos testséma nehezíti a világban való tájékozódást, bizonytalan személyiséget eredményezhet. A világot saját magunkhoz képest tudjuk bemérni. Ha ez a pont bizonytalan, minden bizonytalanná válhat.

Kézdominancia: Fontos, hogy az iskolába kerülő gyermek kialakult kézdominanciával rendelkezzen. A nem megfelelő kézzel történő írástanulás nehezíti az írás, olvasás elsajátítását, súlyosabb esetben beszédzavarhoz vezethet.Lábdominancia: A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes oldali lábhasználat gyakran együtt jár a számolási készség gyengeségével.

Szemdominancia: Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali szem használata átállíthatja a kezet. Az ilyen gyermekek gyakrabban olvasnak visszafelé, cserélnek fel betűket, szótagokat. Lassúbb lehet náluk a szövegértés és a felidézés.

Füldominancia: Akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali fül használata maga után vonhatja a lassúbb, pontatlanabb beszédhallást, a zenei hallás, a ritmusérzék gyengeségét, esetleg dadogást is okozhat. A szemmozgás koordináltsága: Ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál, következménye látótér kiesés, olvasás-, írásnehézség lehet.

Jó térérzékelés: Nem azonos a térirányok felismerésével. A bizonytalan térérzékelés esetén a gyermek nyugtalan lehet, indokolatlan félelmekkel, ami agresszióban nyilvánulhat meg. A hipermotilitás és figyelemkoncentráció mögött is gyakran ez a probléma húzódik meg.

Térirányok felismerése térben és síkban: Fontos feltétele az írás-, olvasástanulásnak. A bizonytalanság betű-, szótagcserét, visszafelé olvasást, tükörírást eredményezhet.

Reprodukáló képesség térben és síkban: Az olvasás, írás előfeltétele, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót, vagy síkban alkotott mintát.

Soralkotás, sorritmus folytatása: Az írás térben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. Az olvasás egy betűsor dekódolása. A térben való soralkotási képesség nélkül lehetetlen az írás, olvasás megtanulása.

Szem - kéz koordináció: A gyermek akkor tud a vonalközben, megfelelő szinten írni, ha a szemével úgy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz. A perifériás látását használja.

Az iránykövetés képessége: Az íráshoz szükséges. Biztos alak-háttér megkülönböztetés: Fontos, hogy a gyermek meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Ki tudja választani a számára fontos információt.

Alak-, forma-, szín és nagyság állandóság (konstanciák felismerése): Betűfelismeréshez, olvasáshoz szükséges képesség. Fejletlensége esetén a gyermek nem tudja megfeleltetni a kis- és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni, és betű felismerési nehézségei is lehetnek.Gestalt látás: Az olvasástanuláshoz szükséges képesség. E képesség fejlettségén múlik, hogy tudja-e a gyermek a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként értelmezni. Az összeolvasás képessége vizuális szinten.

Azonosság, különbözőség felismerése: Ez teszi lehetővé, hogy különböző szövegkörnyezetben is felismerje a betűket. 

Auditív megkülönböztetés: Helyesíráshoz, íráshoz szükséges képesség.

Analizáló - szintetizáló képesség: Előfeltétele az összeolvasás és az írás megtanulásának. A gyermek hangokra bontja, ill. hangokból össze tudja rakni a szavakat.

Átfordítási képesség: Az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Például a látott, hallott ismereteket képi formában egy jelsorral, az írással jelenítjük meg. Fejletlensége tollbamondás után való írás nehézséget, szóban való felelés nehézséget, rajzolás-írásképtelenséget okozhat. 

Általános tájékozottság: Egy hat éves gyermeknek el kell tudnia helyezni magát az időben és a társadalmi környezetben. Az általános tájékozatlanság bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhat maga után. Az új ismeretet nem tudja elhelyezni hiányos fogalmi rendszerébe, nehéz lesz a bevésés és a felidézés.

Beszédkészség: A megfelelően fejlett beszéd alapozza meg az írott beszéd megtanulását. A fejletlen beszédkészség, a súlyosabb beszédhiba, a hiányos fogalmi rendszer nehezíti az írás, olvasás tanulását, az értő olvasás kialakulását.Gondolkodás: Az elemi gondolkodás (összefüggések felismerése, következtetések levonása, ítéletalkotás...) előfeltétele az olvasás-, írástanulásnak. 

Problémamegoldó gondolkodás: A túlzottan védő, óvó környezetből kikerülő gyermek hiányossága szokott lenni. Fejletlensége megnehezíti a beilleszkedést, az írás, olvasás tanulását.Emlékezet: A tanuláshoz, az ismeretek hasznosításához, a bevéséshez, a feladattartáshoz emlékezetre van szükség. Hiánya nehezíti a tananyag elsajátítását, felidézését, felhasználását, rendszerezését, alkotó felhasználását.

Figyelem: A jól rögzíthető, tartós figyelem elengedhetetlenül fontos az iskolába lépéshez. 

Emberrajz: 10-12 éves korig összefüggést mutat az intelligencia fejlődésével.

Szocializáció: Nélküle lehetetlen a beilleszkedés az iskolába. Társakhoz való kapcsolódás. 

Feladattudat: Fejlődése 6 éves kor körül felgyorsul. Az iskolai munkában fontos.Jó kudarctűrő képesség: Tudjon szembe nézni azzal, ha valami nem sikerül. Merjen és akarjon újra és újra hozzáfogni egy feladathoz. Fontos, hogy megtanulja: hibázni szabad, hiszen az a tanulás útja.

Felnőttekhez való viszony: Bizalommal forduljon hozzájuk, ha segítségre van szüksége. A kognitív funkciók megfelelő fejlettsége mellett az iskola megköveteli a gyermektől, hogy tudatosan alakítsa cselekvéseit, s ebben pillanatnyi benyomásai, érzelmei ne befolyásolják. A szándékos cselekvés dominánssá válásának ugrópontja a 7 éves kor. A tudatos akarat kialakulása és működése biztosítja az iskolás kötelesség- és feladattudatát, fokozza kudarctűrő képességét.